info-kommunikációs technológiák
 
 

Általános kutatás-módszertani kérdések

 

Kiemelt kérdések

  1. Mi a kutatás-módszertan?
  2. ilyen módszerekkel kezdhetünk el egy kutatást?
  3. Hogyan építhető fel egy kutatás folyamata?
 

Kulcsfogalmak

  • kutatás
  • módszer
  • indukció
  • dedukció
  • formatív értékelés
  • szummatív értékelés
 

Bevezetés

Az első megvizsgálandó kérdés tulajdonképpen az lehetne, hogy vannak-e általános kutatás-módszertani kérdések és válaszok, hiszen a legtöbb tudományterület – pszichológia, szociológia stb. – kidolgozta a maga szak-módszertanát, mi értelme van általános kérdésekkel foglalkozni. Sokan gondolják úgy, hogy kutatás-módszertan = statisztika, mivel a statisztika foglalkozik az empirikus kutatások legtöbb problémájával. Ez utóbbi megállapítás azért veszélyes, mert széles körben találkozhatunk olyan szakdolgozatokkal, néha még publikációkkal is, amelyek – kihasználva a népszerű és könnyen kezelhető statisztikai programcsomagokat – tévesen interpretálják a statisztikai feldolgozások eredményeit, illetve a kutatás céljainak nem illeszkedő statisztikai módszereket használnak.

A legsúlyosabb esetek azok, amikor a statisztikai
módszer alkalmazhatóságát nem vizsgálja a kutatási beszámoló készítője.
 

A kutatás-módszertan általános kérdéseivel azért célszerű foglalkozni, hogy

  • tájékozottak legyünk kutatás-módszertani kérdésekben;
  • ismerjük a kutatások terminológiáját;
  • olyan társadalomban és felsőoktatási rendszerben élünk, amely kiemelkedő szerepet szán a kutatásoknak;
  • javítsuk kritikai gondolkodásunkat;
  • szempontokat kapjunk mások tudományos közleményeinek olvasásához és értékeléséhez;
  • megismerjük egy kutatás tervezésének és végrehajtásának legfontosabb, minden tudományterületre érvényes szempontjait.
 

A kutatás

a világegyetem és saját magunk megismerésére irányuló folyamat, cselekvés, és társadalmi tevékenység. A kutatás történhet leíró céllal, amikor valódi képet akarunk nyerni a vizsgált jelenségekről és környezetükről; vagy pedig magyarázó céllal, ekkor összefüggéseket keresünk megfigyelhető jelenségekről és kiváltó okaikról.

 
 

A kutatást különböző tényezők befolyásolják, mint például

  • a kutató személye és képzettsége;
  • a kutatott probléma természete;
  • előzetes ismeretek a kutatási problémáról;
  • a problémát körülölelő általános környezet.
 

A kutatások csoportosítása

A kutatásoknak öt alapvető típusát különböztethetjük meg:

  • alapkutatás
  • alkalmazott kutatás
  • értékelő kutatás
  • akció-kutatás
  • orientációs kutatás
 

Alapkutatás és alkalmazott kutatás

Az alapkutatás célja a természetre vagy a társadalomra vonatkozó alapvető tudás, elméleti ismeretek előállítása. Az alkalmazott kutatás gyakorlati kérdések megválaszolására koncentrál úgy, hogy viszonylag közvetlenül használható megoldásokat szolgáltat. Az alapkutatás és az alkalmazott kutatás tulajdonképpen egy skála két végpontját jelentik, a legtöbb kutatás kevert kutatásnak tekinthető, amelyben az alkalmazott kutatás szolgáltat alapot alapvető tudás megfogalmazására, és természetesen a fordított helyzet is előfordulhat.

 

Értékelő kutatás

Az értékelő kutatás a vizsgált objektum vagy folyamat értékét, érdemét vagy minőségét kívánja meghatározni. Az értékelő kutatás célja szerint két altípusát különböztetjük meg:

  • a formatív értékelés egy folyamatban vagy egy objektum állapotában bekövetkezett változást (javulást) vizsgálja;
  • a szummatív értékelés összefoglaló ítéletet alkot egy folyamat vagy objektum pillanatnyi állapotáról, és az ítéletalkotás után legtöbbször döntés születik a folyamat vagy egy program folytatásáról.
 

Akció-kutatás

Az akció-kutatás szűkebb területen jelentkező gyakorlati problémák megoldására koncentrál. A hangsúly nem az ismeretek előállításán van, hanem a beavatkozáson.

 

Orientációs kutatás

Az orientációs kutatás, vagy hagyományos nevén kritikai elmélet egy ideológiai szempontot fogalmaz meg, és legtöbbször valamilyen különbségre, egyenlőtlenségre vagy diszkriminációra koncentrál.

 

Módszerek

Egy kutatás céljait kétféle módszerrel érheti el. A deduktív módszer az elmélet vagy a kutatási szakirodalom alapján megfogalmazott hipotézisekből indul ki, ezek igazolására gyűjt adatokat majd dönt a hipotézisek elfogadásáról vagy elvetéséről. Az induktív módszer a valós világot figyeli meg, mintákat keres és a minták alapján általánosításokat fogalmaz meg.

 
 

Tulajdonképpen a tudomány bármilyen alkalmazása magába foglalja mind a deduktív, mind az induktív módszert, akár egyetlen kutatáson belül is. Ha megnézzük az alábbi ábrát, láthatjuk, hogy az induktív módszer egy „alulról-felfelé” (bottom up) haladó módszer elméletek és hipotézisek megfogalmazására, miközben a deduktív módszer egy „felülről-lefelé” (top down) módszer elméletek és hipotézisek tesztelésére.

 
 
A kutatási ciklus

 

Kvantitatív kutatás

A fenti ábra erősen sugallja a kutatások kvantitatív – számokban, mennyiségekben kifejeződő – természetét. Ekkor az adatelemzés, a statisztika szolgáltat módszertani alapot a kutatás végrehajtására.

 

Kvalitatív
kutatás

A kvalitatív kutatások megkülönböztetését az indokolja, hogy a valós világban megfigyelhető tények jelentős része nem mennyiségi, számokban kifejeződő formában jelentkezik, illetve, nem szükségszerű a kutatáshoz tartozó minden tényt számokban kifejezni. A valós eseményeket, illetve a valóságot kifejező adatok megfogalmazódhatnak szavak, képek, benyomások, gesztusok vagy hangok formájában is. Így a kvalitatív kutatások a minőség, a jelentés és a tartalom összefüggéseire koncentrálnak.

 

Kvalitatív kutatási módszerek

Az alábbiakban – erősen vázlatos formában – felsoroljuk azokat a kutatási módszereket, amelyeket a kvalitatív kutatásokban használnak.

  • Résztvevő megfigyelés: olyan embercsoport megfigyelése, amelyben a megfigyelő kutató észrevétlenül elvegyülhet. Fontos az előzetes ismeretek beszerzése a vizsgált csoportról, hogy a kutató valódi (kutatási) szándékai ne derüljenek ki. Ilyen kutatásra főleg akkor kerülhet sor, ha a csoport viselkedési szokásai expliciten kifejezésre kerülnek, például részvételi vagy ügyfél-szabályzatban. Ezek az ismeretek ma már az interneten is elérhetők.
  • Néprajz: egy embercsoport kultúrájának vagy életmódjának leírása az emberek szempontjából. A módszer fő kérdése az, hogy az egyes ember hogyan vesz részt a csoport életében, milyen gesztusokat, ábrázolásokat, szimbólumokat, énekeket, szólásokat használ, illetve bármit, amelynek explicit módon kifejezhető vagy hallgatólagosan elfogadott jelentése van.
  • Fotográfia: tulajdonképpen néprajz kamerával. Ide értendő a filmkészítés is.
  • Etnometodológia: Harold Garfinkel szociológus dolgozta ki az 1960-as évek végén. A módszer lényege, hogy a kutató aktív módon teszteli egy csoport kultúráját, például azzal, hogy nem megszokott vagy elfogadott dolgokat tesz.
  • Dramaturgikus interjú: Erving Goffmann népszerűsítette ezt a módszert az 1960-as évek elején, amikor egy embercsoportban lévő ellentéteket párbeszéd útján próbált feltárni.
  • Szociometria: csoporttagok közötti szociális távolságok mérésének módszertana. A szociális távolságot a csoporttagok közötti vonzalmak és taszítások határozzák meg. A módszert J. L. Moreno dolgozta ki 1934-ben, Magyarországon Mérei Ferenc nevéhez kötődik ennek a módszernek az alkalmazása.
  • Természetes kísérlet: egy csoport felosztásával különböző feladatokra való reagálás hasonlítható össze, és így a csoport kultúrájának egyes összetevői vizsgálhatók.
  • Esettanulmány: minden információ egyetlen forrásból (személytől, cégtől, eseményleírásból) származik, de ezek az információk általánosíthatók minden hasonló forrásra.
  • Diszkrét mérések: olyan adatok gyűjtése, amiről a kutatási alanyok nem gondolják, hogy gyűjthetők és elemezhetők. Talán szokatlannak tűnő, de meghatározott esetekben igen hasznos „módszer” tartozik ide, például a szemeteskosár tartalmának vizsgálata, falfirkák elemzése, lábnyomok vizsgálata egy megfelelően előkészített felületen stb.
  • Tartalomelemzés: szövegek összegyűjtése és elemzése. Az elemzés történhet kvantitatív módszerek használatával is. Ma már szinte kizárólagos módon speciális szoftvereket használnak erre a célra.
  • Történetírás: történeti – azaz időskálán elhelyezhető – események gyűjtése és elemzése.
  • Adatok másodlagos elemzése: más kutatók által más célra gyűjtött adatok elemzése.
 

Egy kutatás felépítése

A legtöbb kutatás hasonló szerkezetet követ. A kutatási folyamat általában egy átfogó jellegű, szélesebb kutatási kérdéssel kezdődik, a kutatási probléma megjelölésével. Azonban a megfogalmazott probléma nem kezelhető egyetlen kutatási feladattal. (Például amiatt, hogy időben túl sokáig tartana.) Ezért a kutatónak szűkítenie kell a problémát, kutatási kérdéseket – téziseket, hipotéziseket – kell megfogalmaznia úgy, hogy azok egy kutatásban megválaszolhatók legyenek. Ezután az operacionalizálás következik: a kutatási módszerek kiválasztása, az eszközök – kérdőívek, speciális szoftverek – kialakítása, a résztvevők képzése stb.

 
 

A kutatás folyamat középpontjában az adatgyűjtés, a megfigyelés szerepel. Ma már elvárt, hogy a begyűjtött adatok, megfigyelések elektronikus formában (is) rögzítve legyenek. Ha az adatokat nem eleve elektronikus formában állították elő, akkor meg kell szervezni és végre kell hajtani az adatok rögzítését. A következő lépésben, az elemzésben a gyűjtött adatok természetéből és a választott kutatási módszer – kvalitatív vagy kvantitatív – jellegétől függően az elemzés történhet kézzel vagy valamilyen szoftver segítségével. Ebben a szakaszban fogalmazódnak meg a kutatás megállapításai, amelyekből a kutatás eredményei felépíthetők. Az utolsó szakaszban készül el a kutatás eredményeit bemutató beszámoló, ahol törekedni kell arra, hogy a megfogalmazott eredmények egymást erősítsék, igazolják, illetve kapcsolódjanak más hasonló kutatások eredményeihez.

 
     
Források
  • Magyar információs társadalom Éves jelentés 2005. Készítette a BME–UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) és az INFONIA Alapítvány kutatócsoportja. Kutatásvezető: Molnár Szilárd. Budapest, 2006. január-március

http://www.ittk.hu/web/docs/
ITTK_MITJ_2005.pdf

     

Kérdések, feladatok

  1. Mi a különbség a megfigyeléssel és az interjúval gyűjtött adatok között?
  2. Keressenek olyan kutatási beszámolókat, amelyekben tartalomelemzést hajtottak végre. Milyen kérdésekre lehetett tartalomelemzéssel választ kapni?
 
     

Kiegészítés