Géczi János
Egyetemi docens
Pannon Egyetem
Bölcsészettudományi Kar
Antropológia és Etika Tanszék
8200 Veszprém, Egyetem u. 10

Pécsi Egyetem,
BTK, Tanárképző Intézet,
Nevelés- és Művelődéstörténet intézeti Tanszék

életrajz


1954-ben születtem Monostorpályiban. Az általános iskola elvégzése után a debreceni Tóth Árpád Gimnázium biológia-kémia tagozatára jártam, ahol 1972-ben érettségiztem. A József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar kutató biológus szakára történt sikeres fölvételi után egy évig sorkatonai szolgálatot teljesítettem, majd megkezdtem kutató biológusi tanulmányaimat. Harmadik éves koromtól a Farkas Gyula professzor vezette Antropológia Tanszéken tevékenykedhettem, a diplomamunkámat is az ő vezetése mellett írtam, majd védtem meg 1978-ban. 1978-tól az UNESCO és a Magyar Kormány által közösen alapított Országos Oktatástechnikai Központ biológus tantárgyi szerkesztőjévé neveztek ki. Veszprémi munkahelyemen feladatom volt a hazai köz- és felsőoktatás nem nyomtatott információhordozóinak fejlesztése. Egyéb közoktatási intézmények munkatársaival együttműködve tíz év alatt mintegy 50 audiovizuális egységcsomag létrehozásában vehettem részt, a máig használatban lévő diafilmek, transzparens-csomagok és oktatófilmek, továbbá ezek kézikönyveinek létrehozása a saját munkám. Idővel az OOK Pedagógiai Technológia című szaktudományos folyóiratának szerkesztőjévé neveztek ki. Részt vehettem a Nagy József professzor vezette pedagógiai kutatásokban, s a szegedi egyetem pedagógiai kutatócsoportjának alkalmazottjává is váltam. 1988-ban Nagy professzor ajánlatát elfogadva a budapesti Oktatáskutató Intézet kiadó-vezetője lettem, majd az intézet kettéválásával, 1989-ben az Országos Közoktatási Intézet tudományos munkatársává s az Iskolakultúra című szakmai-tudományos folyóirat főszerkesztőjévé neveztek ki. 1990-ben Szabados Árpád rektor meghívására a Képzőművészeti Egyetem hallgatói számára oktatási program kidolgozására vállalkoztam, amelyben a tanár szakos és a művészjelölt hallgatók számára az élettudományok művelődéstörténeti vonatkozásait mutattuk be. A Képzőművészeti Egyetemen 2005-ig az élettudomány-történetet, a művelődéstörténetet, illetve az ezek határterületein képződő jelenségeket meghívott oktatóként adtam elő. Munkám része volt e tantárgyak fejlesztése s jegyzettel történő ellátása is. 1995 végén az Országos Közoktatási Intézetből, annak vezetőjével, Zsolnai Józseffel és néhány kutatóval együtt, a Pécsi Tudományegyetem Tanárképző Intézetébe kerültem át. Ott a Pécsre áthelyezett Iskolakultúra folyóirat főszerkesztése mellett felsőoktatási, illetve tanárképzési oktatási-fejlesztési és kutatási feladatokat végeztem. 1996-ben adjunktussá, majd 1999-ben a Szegedi Egyetemen, irodalomtudomány tárgyban sikeresen megvédett PhD-értekezésem nyomán docenssé neveztek ki. E minősítésemben jelenleg is a Pécsi Tudományegyetemen dolgozom. Egyetemi hallgatóim részére kezdettől fogva művelődéstörténeti s neveléstörténeti kurzusokat hirdettem meg. 2000-től 2004-ig rektori megbízással az Oktatásmódszertan Tanszék vezetését is elláttam. 2003-ban a PTE Művészeti Karán sikerrel tartottam meg habilitációs előadásomat. A Tanárképző Intézet 2004-ben rektorközvetlen szervezetből a BTK részévé vált, így jelenleg a kar Neveléstudományi Intézetének Nevelés- és Művelődéstörténet Tanszékén tevékenykedem. Ebben az időszakban fejlesztettem ki azokat a gondolkodástörténeti, illetve ikonográfiai kutatásaimon alapuló kurzusaimat, amelyeket időszakonként, meghívott előadóként más hazai, illetve külföldi egyetemeken is előadok. 2004 közepétől a Veszprémi - jelenleg Pannon - Egyetem Tanárképző Kar (immár Bölcsészettudományi Kar) Antropológia és Etika Tanszékének tanszékvezető docense vagyok. A tanszéket és a tanszék gondozta szakot alapító Kamarás Istvánnak a szakalapítás kezdetétől munkatársa lehettem; a programban az élettudományi és a művelődéstörténeti rész kidolgozását és fejlesztését, utóbb oktatását vállaltam. 2005-től a Pannon Egyetem főállású munkatársaként tevékenykedem, s irányítom a szak által létesített s általam vezetett BA- és MA-akkreditációt. Oktatói tevékenységem a művelődés-, nevelés- és tudománytörténethez, továbbá az élettudományok, különösen a biológia és az ökológia bevezető tárgyköreihez illeszkedik. Fejlesztő tevékenységem az általam gondozott tantárgyak és akkreditációk körét érinti. Az utóbbi tíz évben egyetemi oktatói tevékenységem mellett részt vettem négy szak sikeres akkreditálásban, egy frissen megalakult tanszék megszervezésében és profilja kialakításában. Életrajzom s oktatói-kutatói eredményeim összegzéseként: 2001-től 35 hallgató szakdolgozati témavezetését láttam el, kilenc tudományos diákköri munka létrejöttében játszottam közre, amelyek közül kettő komolyabb, értékelt eredményt ért el. A Pécsi Tudományegyetem ‘Oktatás és társadalom’ Doktori Iskolájában alapító oktató vagyok, ezen kívül részt vállaltam két doktori iskolai képzésben: a PTE Művészeti Karán (Képzőművészeti Mesteriskola) és a Pannon Egyetemen (Nyelvtudományi és Neveléstudományi Doktori Iskola, Neveléstudományi Program) tartok kurzusokat s veszek részt különböző eljárásokban. A szoros közreműködésemmel PhD-fokozatot elértek száma: 5 fő, a habilitáltaké: 3 fő. Jelenleg 3 fő vezető konzulense s egy DLA-s hallgató szakmai konzulense vagyok, s hallgatóim egyike a szigorlatot is letette. Oktatói-kutatói nemzetközi kapcsolataim a neveléstudomány és a művelődéstudomány (ezen belül is leginkább az élettudománytörténet) területén körvonalazottak. Tíz éve kiegyenlítetten részt veszek nemzetközi konferenciákon, szemináriumokon (Dánia, Ciprus, Svájc, Olaszország, Belgium, Hollandia, Ausztria), egyetemi előadásokat tartok (Szlovákia, Románia), illetve magyar hallgatóim számára kurzusokat vezetek (Olaszország, Spanyolország), továbbá az Iskolakultúra lapjain föltárom s magyar nyelvre fordítva közzéteszem az európai művelődés- és neveléstörténet és a pedagógia legújabb eredményeiről beszámoló közleményeket. Közéleti tevékenységemet alapvetően meghatározza, hogy a nemzetközileg is számontartott szakfolyóirat, az Iskolakultúra főszerkesztőjeként tevékenykedem, s több tudományos kiadó könyvsorozatát gondozhattam, köztük a húsznál több művelődéstörténeti-irodalmi monográfiát közzétevő Vár Ucca Tizenhét címűt (pl. Vetési Albert, Vetési László, Verancsics Faustus, Vass Gereben, Gizella királyné, Ányos Pál, Nagy Sándor tematikus összeállítások). Emellett szakfolyóiratok, szakkiadók és alapítványok számára is végzek lektorálási tevékenységet. Több szakmai tudományos szervezetnek is tagja vagyok (European Association for Research on Learning and Instruction, Semmelweis Orvostörténeti Társaság, MTA Művelődéstörténeti Bizottság, MTA Művelődéstörténeti Bizottság Élettudománytörténeti Albizottság, MTA Neveléstudományi Bizottság Neveléstörténeti Albizottság). Konferenciaszervezői tevékenységem is az e bizottságokban végzett feladataim, illetve szerkesztői tevékenységem mentén alakult ki. Publikációim többsége az élettudománytörténet, a nevelés- és művelődéstörténet, illetve a mentalitástörténet egyes kérdéseit érinti. Szerzője vagyok 6 darab, a közoktatás számára írt nyomtatott ismerethordozónak; szerzője, illetve társszerzője 4 egyetemi jegyzetnek; önálló szerzője a saját kutatási eredményeimet is közlő 8 szakkönyvnek. Társszerzője voltam 18 szerkesztett szakkönyvnek és 4 forráskiadvány létrejöttében kaptam feladatot. A lektorált folyóiratokban található terjedelmesebb közleményeim száma 53. Idegen nyelvű közleményeim száma: 7 tanulmány és 6 kivonat a konferenciák alkalmából megjelent kiadványokban. 52 konferencián tartottam előadást, s ezekből 10 alkalommal külföldön. A műveimre történő feltárt hivatkozások száma: 112, a művektől független feltárt hivatkozások száma: 45.

Oktatási teljesítmény

1. Tevékenység

a.) 1990-ben a Képzőművészeti Egyetem vizuális nevelési programjának hallgatói számára fejlesztettem ki a Szabados Árpád rektor tantárgyfejlesztési programjához illeszkedő, az élettudományok művelődéstörténetét bemutató programot. Óraadó tanárként közel tizenöt éven át láttam el a tanár szakos, majd a művész szakos hallgatók e tárgykörben való oktatását. Utóbb művelődéstörténeti, gondolkodástörténeti kurzusok megtartására is módom nyílt, illetve olyan speciális kollégiumot hirdettem az érdeklődők számára, amelyben a képzőművészet és az irodalom határterületi kérdéseit tematizáltuk. Az egyetemmel nem szakadt meg a munkakapcsolatom. Az 1997/1998-as tanévben pl. művelődéstörténeti és filozófiai-antropológiai kurzusok megtartására kértek föl. A Képzőművészeti Egyetemen a hallgatóim száma félévente átlagosan 35-40 fő volt. b.) 1995 decemberében a Pécsi Tudományegyetem Tanárképző Intézetébe kerültem. Feladatomul a neveléstörténet oktatásába kapcsolódásomat jelölték. Munkatársaimmal az összehasonlító neveléstörténeti aspektusok hangsúlyozásával hoztuk létre a tantárgyi programokat. A művelődés- és a neveléstörténet egységben való megjelenítését szorgalmazva új tantárgyak fejlesztésébe kezdtem: a gondolkodástörténet, illetve a természetről való gondolkodás történetének, valamint a pedagogikum kapcsolatának bemutatása vált feladatommá. Önálló egyetemi jegyzet, szöveggyűjtemény s audiovizuális gyűjtemény segítségével támogattuk a hallgatók képzését. A speciális kollégiumok keretében több alkalommal, esetenként 8-14 napra itáliai, illetve spanyol egyetemeken, gyűjteményekben szerezhettek irányításom mellett a hallgatóim tapasztalatokat. E programokról számos rádió-, illetve televízióműsor készült. 1999-ben neveztek ki docenssé. A Tanárképző Intézetben megalakult Nevelés- és Művelődéstörténet Tanszék művelődéstörténeti csoportjában bevezettük a tanár szakosok részére a Művelődéstörténet oktatását, amelynek keretében minden tanárképes szakot felvett hallgató heti két órában előadást hallgatott, valamint forráselemző szemináriumon vett részt. E program 2004-ben szűnt meg, amikor a rektor közvetlen irányítása alá tartozó Intézetet a BTK magába fogadta, s a továbbiakban csak a tantárgyak speciális kollégiumként történő meghirdetésére nyílt lehetőség. A kellően dokumentált, saját taneszközrendszerrel rendelkező képzési programot 2001-ben meghívták az APERTUS, Unesco - Virtuális portáljára, s négy hazai egyetem hallgatói vehették föl a kurzust. Ennek tapasztalatait felhasználva született meg az a gondolkodástörténeti jegyzet, amelyet jelenleg több magyar egyetem felhasznál a tanárképzésben. 2000-ben - felismerve, hogy a tanárképzésben a muszlim, valamint a bizánci művelődéstörténet elemei nem kellően bemutatottak, s hogy a neveléstörténet társadalomtudományi vonatkozásai mellett más elemeire nem térnek ki a hazai programok, továbbá az iránt érdeklődve, hogy miként hasznosítható az európai kulturális hasadások hangsúlyozásával leírható eszme- és mentalitástörténet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetemek tanárai, továbbá gyűjteményi kutatók által olyan közös kurzust indítottunk, amely az érintett intézetek hallgatói számára egyaránt elérhető volt. A két éves program közös konferencia-előadásokat, közleményeket és hallgatói kutatásokat eredményezett. A kurzus a hazai összehasonlító neveléstudomány kérdéseinek tematizálásában is szerephez jutott. Az új intézeti vezetés elképzelése nyomán a tanárképzésben és a pedagógia szakon részt vevők képzésében A nevelés problématörténeti alapjai, valamint a Pedagógiai filozófia, Pedagógiai antropológia és etika című tantárgyak, továbbá bevezető kurzusok fejlesztése, az intézeti program akkreditálásaiban való részvétel, majd a tantárgyak vezetése, illetve gondozása vált feladatommá. A tárgyak előadásainak kurzusleírását, követelményrendszerét előadásokra bontva és illusztrálva tartalmazó jegyzetanyag minden évben - a tapasztalatokat felhasználva s rendszeresen frissítve - az intézeti honlapra került. 2006 I. félévétől ezeket kiegészítik az előadásokról rendszeresen készülő videófelvételek, így azokhoz az egyéni kurzusokban tanuló hallgatók is hozzáférhetnek. Érdeklődésem az utóbbi időben metodológiai kérdések felé fordult, ezért egy tudományfilozófiai, illetve egy módszertani kurzus kidolgozását vállaltam el. A pécsi Tanárképző Intézetben a hallgatóim száma félévente átlagosan 120-250 fő. c.) 2002-től a pécsi Művészeti Kar hallgatói számára is meghirdethettem előadásokat és speciális kollégiumokat; lényegében azokat, amelyeket a budapesti Képzőművészeti Egyetemen adtam elő. 2003-ban a habilitációs előadásomat is ezen a karon tartottam meg. 2004 nyarán, sikeres pályázatom nyomán, a Pannon (Veszprémi) Egyetem Bölcseszettudományi (Tanárképző) Karán működő Antropológia és Etika Tanszék vezetőjévé neveztek ki. A korábbi tanszéki csoport, majd tanszék által gondozott, Kamarás István vezette ‘Etika, ember és társadalomismeret’ szak kidolgozásában, akkreditálásában magam is részt vehettem, ahol az élettudományi és a művelődéstörténeti tárgyak kidolgozója s egyben tárgyfelelőse voltam. Az etika szak elsősorban a kerettantervben szereplő középiskolai - különböző elnevezésű - ember-, erkölcs- és társadalomismeret jellegű tárgyak oktatásának, valamint a középiskolák helyi tanterveiben szereplő, emberrel és társadalommal szorosabban kapcsolatos egyéb tárgyak oktatásának szakemberszükségletét biztosítja. Emellett szakszerű segítséget biztosít a tudatos osztályfőnöki munka végzéséhez is. Tanszékvezetőként magam vezettem azt a munkát, amelynek eredményeként a Szabad bölcsész szak Etika szakirány BA-t sikerrel akkreditáltuk. A tanszék munkatársaival elkészítettük, s az egyetemi fórumok is támogatták azokat a programokat (Etika MA, Etikatanár MA, Művelődéstörténet MA), amelynek akkreditációja a közeljövő feladata. A Pannon Egyetemen a hallgatóim száma félévente átlagosan 100-120 fő.

2. Tantárgyfejlesztés, a tantárgyak

Az alább jelzett oktatott tantárgyak kifejlesztésében vettem részt, illetve fejlesztettem ki önállóan. A tantárgyak történeti karakterűek, s a művelődéstörténet, a neveléstudomány-neveléstörténet és az élettudomány-történet egyes tárgyköreit érintik.

a/ Magyar Képzőművészeti Egyetem (1991-2005, 2007/2008): A biológia kultúrtörténete A természetről gondolkodás története Képvershagyomány Bevezetés az európai gondolkodás történetébe

b/ Szegedi Egyetem (1999-2000): A természetről gondolkodás története A rózsa kultúrtörténete. Rózsaszimbólumok

c/ A Pécsi Tudományegyetemen tartott előadások (1995-): Az élettudományok művelődéstörténete Bevezetés a neveléstudományba Bevezetés az európai gondolkodás történetébe Művelődéstörténet alapjai Nevelés- és művelődéstörténet Pedagógiai antropológia és etika Pedagógiai etika Pedagógiai filozófia Szinkron neveléstörténet Speciális kollégium Tankönyvtörténet (A hazai neveléstudományi sajtó története) A természetről való gondolkodás története I-VIII. (Az antik világkép, I., A hellenisztikus ismeretek, II.; Az organikus világkép, III.; A reneszánsz világkép, IV.; A mechanikai világkép, V.; A tudományos világkép kialakulása, VI.; Az iszlám természettudás rendszere, VII.; Terepgyakorlat, VIII.)

d/ Távoktatás: APERTUS. Unesco - Virtuális portál. 2001/2002. II. félév (ELTE, KLTE, SZTE, PTE) Bevezetés az európai gondolkodás történetébe

e/ Veszprémi Egyetem (2002-, Pannon Egyetem): A nevelés problématörténete Az európai gondolkodás története Biológiai embertan Humánökológia Kultúrtörténet I-II. Művelődéstörténet Összehasonlító művelődéstörténet Pedagógiai antropológia

3. Szakok, programok

Pécsi Tudományegyetem:

a.) Pedagógia nappali alapképzés. Pedagógia szakos bölcsész/ és tanár. Feladatom: a Pedagógiai filozófia tárgy, továbbá a Művelődés- és neveléstörténet tárgy oktatása.

Pannon Egyetem

a.) Etika, ember- és társadalomismeret tanár szak, egyetemi szintű 10 féléves nappali tagozatú alapképzés. Feladatom a szak vezetése. A Veszprémi Egyetem Tanárképző Kara a 2003-2004-es tanévben indította az Etika, ember- és társadalomismeret tanár szakot egyetemi szintű 10 féléves nappali tagozatú alapképzésként. A szak a következő tanár szakokkal együtt vehető fel: magyar nyelv és irodalom, angol, német, francia, számítástechnika, kémia, színháztudomány, környezettan, hittanár. A szakot elvégzők okleveles etika, ember- és társadalomismeret szakos tanárként taníthatják a Nemzeti Alaptantervben, a kerettantervekben és a helyi tantervekben szereplő ember-, illetve erkölcs- és társadalomismeret jellegű tárgyakat. Tudásukat más területeken is kamatoztathatják: az osztályfőnöki tevékenységben, hitoktatóként, újságíróként, szerkesztőként, társadalomtudományi kutatóként, valamint egy sor olyan pedagógiai, kultúra- és értékközvetítői munkakörben, ahol fontosak az emberrel kapcsolatos ismeretek. A tanárképzés egyik legszínesebb és legérdekesebb szakján egyebek mellett a következő tárgyak szerepelnek: pszichológia, szociológia, szociálpszichológia, kommunikáció, kulturális antropológia, filozófiai antropológia, etika, vallástudomány, politológia, ökológia. A hagyományos oktatási formákon kívül ezen a szakon a hallgatók bekapcsolódhatnak tanáraik kutatómunkájába, és részt vehetnek a különböző embertudományok képviselői részvételével rendszeresen megrendezett kerekasztal-beszélgetéseken is.

b.) Etika, ember- és társadalomismeret szak, egyetemi szint. 8 féléves másoddiplomás levelező (DL) alapképzés. Feladatom a szak vezetése. 2008-tól az alapképzési szakon kívül ennek a MAB és az OM által akkreditált szaknak (122/2002. (V.15.) Korm. rendelet) az elvégzése lesz a feltétele az általános iskolai hetedik évfolyamon szereplő Ember és társadalom, etika s a középiskolában szereplő Társadalomismeret és etika, valamint Emberismeret és etika tárgyak, valamint az általános és középiskolai helyi tantervekben szereplő emberismeret és erkölcstan jellegű tárgyak tanításának.

c.) Ember-, erkölcs- és vallásismeret szakvizsgás szakirányú továbbképzési szak. Feladatom a szak vezetése. A 4 féléves akkreditált szakirányú továbbképzési szak a 16/2001. (V.25.) OM rendelet alapján folyik. Az MK 20/2001. VI. 30 rendelet szerint maximum 180 órás (egy félév alatt is elvégezhető) képzés keretében pedagógus szakvizsgát is tehetnek a jelentkezők, s ez esetben az oklevélben a szakvizsgázott pedagógus képesítés is szerepel.

d.) Szabad bölcsész alapszak - etika szakirány. Pannon Egyetem BTK. Feladatom az alapszak és a szakirány vezetése.

Az etika szak elsősorban a kerettantervben szereplő középiskolai - különböző elnevezésű - ember-, erkölcs- és társadalomismeret jellegű tárgyak oktatásának, valamint a középiskolák helyi tanterveiben szereplő, emberrel és társadalommal szorosabban kapcsolatos egyéb tárgyak oktatásának szakemberszükségletét biztosítja. Emellett szakszerű segítséget biztosít a tudatos osztályfőnöki munka végzéséhez is. A szakon a hallgatók lehetőséget kapnak az emberrel foglalkozó elméleti és empirikus embertudományok: a szociológia, a pszichológia, a filozófia (és etika), művelődéstudomány, élettudomány és a kulturális antropológia ismereteinek elsajátítására, egységben látására és közvetítésére. A hallgatók elsajátíthatják azokat a készséggé fejleszthető eljárásokat és módszereket, amelyekkel kommunikálni képesek az oktatás területén, és sikeresen próbálkozhatnak a tudomány világában is. Hallgatóink választhatnak a Karon induló egyéb szakok (pl. anglisztika, germanisztika, magyar, romanisztika) és a szakirányhoz tartozó specializációk (Európai kultúra és művelődés minor szak) között.

e.) Kidolgozás, illetve akkreditálás alatt: Szabad bölcsész MA - etika. Pannon Egyetem BTK. Feladatom a szak vezetése. Továbbá: etika tanári MA; Szabad bölcsész - művelődéstörténet, szakalapítás kezdeményezése.

4. Oktatási elképzelések a Pannon Egyetemen

A BA-szak, amelynek jelenlegi vezetője vagyok, nem diszciplináris elvek mentén szerveződött. Sajátosan olyan multidiszciplinaritást képvisel, amely, túl a szak programjának kialakításán, lehetővé tesz számos új tanszékszervezési, kutatási, fejlesztési és oktatási eljárást. Kiemelt feladatomnak tekintem az alábbiakat: - olyan rendszer kialakítását, amelyben egy-egy kurzust nem feltétlenül egy-egy oktató tart, hanem a kurzus témájához kapcsolódni tudó oktatók együttese; - a kurzusok közötti tartalmi átfedések kiküszöbölését, illetve ahol kell, hangsúlyozottabbá formálását; - ez lehetővé teszi a hasonló profilú hazai és külföldi intézmények tanárainak, kutatóinak tanszéki oktatásba történő bevonását; - a tantervi fejlesztés komparatív feltáró s kutató tevékenység eredményeire építését; - a tanárok oktatói-fejlesztői-kutatói kooperációja előtérbe kerülését; - az oktatási módszerek között az interakcióra épülő technikák és algoritmusok megvalósításának hangsúlyozását; - a hallgatók kutatóvá nevelésének korai megkezdését, tanszéki kutatásokban való részvételi lehetőségük biztosítását; - a hasonló képzéssel rendelkező külföldi és hazai intézmények közötti hallgatócsere, ösztöndíj, utazás, vendégkurzus szorgalmazását, - a hallgatók bevezetését a szakpublikációba; - mesterszak(ok) beindítását és vezetését; - a tanszék minősített oktatóinak doktori kurzusokban történő tanítását, - a szak számára tankönyvek, jegyzetek írását, szöveggyűjtemény összeállítását.

5. Témavezetés, szakdolgozatok az utóbbi fél évtizedben (2003-2007) Bartha Attila: A cigánymisszió feladatai, lehetőségei és problémái a Kárpátaljai református egyházban az ezredfordulón és a XXI. század elején Bertalan Lászlóné: A reneszánsz emberkép Lope de Vega drámáiban. Borszéki Zsófia: Az antiszemitizmus hatásai a magyarországi oktatásban. Böröcz Erika: Don Bosco. Éger Gyöngyi: Természet és etika. Eperjessy Beáta: A felföldi oktatás története Skóciában. Farkas Gergely: „Folytatása következik…” Gradwohlné Veit Györgyi: Az anya szerepe a nevelésben. J. H. Pestalozzi. Hosszú Barbara: Georg Kerchensteiner munkaiskolája Inczédy Péterné: Személyiségfejlesztő módszerek alakalmazása az etika tanításában. Kádár Anna: Most én vigyázok rád! Helyettes szülők motivációjának és attitűdjének, valamint az ideiglenes kötődés folyamatának vizsgálata. Kakuk Andrea: Egy reneszánsz kori nevelő. Kanyó Alíz: William Morris nézetei az oktatásról. Kaponyi Júlia: Felnőttképzés az iskolarendszeren kívül. Kovács Balázs: Adorno és a kritikai pedagógia. Kovács Gáborné: A képzőművészeti alkotások felhasználása a 7. osztályos etikaoktatásban. Köcse Tamás: A mentőmunka etikai problémái. Luterán Ágnes: A „műember” etikája. A robotábrázolások. Nagy Nóra: Comenius beszélő képei. Ősz-Varga Mariann: „Tapolcafő híres község.” Pozsgai Eszter: A nő a reneszánszban. Rémesné Orbán Beáta: Egy magyarországi német házaspár sorsa a XX. században. Rostáné Nagy Rózsa: A tehetség és gondozása (egy középiskolai tehetséggondozó program tükrében). Somogyvári Lajos Ferenc: Csáth Géza emberképe. Suga Enikő: Az etikum az esztétikumban. Az emberi lét erkölcsi minősége, morális tartalma Nagy László lírájában. Szabó Beáta: A pezeta történetének fölhasználhatósága a spanyolnyelv oktatásában. Takács Gyula: Julier Ferenc II. világháborúhoz kapcsolódó szakírói munkásságának pedagógiai vonásai. Tokné Járomi Ilona: Az öregedés témaköre az etika órán. Tolnai Tímea: J. J. Rousseau nevelésfilozófiájának bemutatása Emil avagy a nevelésről című műve alapján. Turáni Katalin: A sokszínűség gyönyörködtet avagy multikulturalizmus a pedagógiában. Varga-Szabó Lóránt: Sade márki neveléselmélete, gyermekképe. Várvizi Márta: Kant a nevelésről. Vészi Gézáné Tarjáni Mária: A jász identitásról.

TDK munkák vezetése

A Pécsi Tudományegyetemen a hallgatókkal kétféle kutatói jellegű tevékenységre nyílt lehetőség. 1999-2004 között hallgatói kutatói szemináriumokat vezettem, amelyeken hol a pokoljárás-, hol a paradicsom-elképzelés középkori forrásait, hol a Kárpát-medence pedagógia-története néhány jeles személyiségének életművét tekintettük át világképi struktúrájuk feltárása céljából. E kurzusok során öt alkalommal 10-15 napos külföldi terepmunkán (Padova, Ferrara, Firenze, Nápoly, Montpellier, Sevilla, Cordoba felsőfokú intézményeiben, illetve tudományos gyűjteményeiben) is részt vehettek kurzusonként 30-35 fős hallgatócsoportjaim. A tudományos diákköri munkában részt vevő hallgatóim közül kettő ért el komolyabb eredményt: Nagy Nóra (TDK, Győr, 2005) Comenius pánszófikus világképének struktúráját ikonográfiai elemekkel azonosította, Kiss Attila pedig (ITDK, Veszprém, 2006) Szent Benedek regulája megszólítási alakzatainak föltárására és értékelésére vállalkozott sikeresen. Más hallgatóim (évente átlagosan egy fő) az ERASMUS mobilitás keretein belül külföldi szakképzésen vehettek részt Salamancában és Gentben. 2000-től rendszeresen fölkérnek művelődéstörténeti, neveléstörténeti, eszmetörténeti karakterű diákköri munkák értékelésére. 2007 áprilisában a III. Országos Művészeti Diákköri Konferencia művészettudományi szekciójának zsűrielnöke voltam. E konferenciát a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara rendezte Pécsett. A Pannon Egyetemen az általam vezetett tanszék új alapítású: jelenleg négy évfolyamban folyik képzés, s csak az utóbbi két évben magasabb (30-40 fő) az évfolyamokon tanuló hallgatók száma. A kiemelkedő képességű hallgatók számára szakszemináriumokat tartok, amelyek segítségével felkészítem őket a TDK-munkára, illetve doktori tanulmányaik megkezdésére. A tanszéken négy doktorandusz és egy PhD-dolgozatát frissen megvédett doktor - egykor Pécsett saját hallgatóm - dolgozik. Tudományos szocializációjuk segítését a feladatomnak érzem. A tanszéken dolgozó doktoranduszokkal közös tanszéki kutatásokat kezdeményeztem (Taneszközkutatás. A Gödöllői Iskola és Nagy Sándor antropológiája; Zenei kultúra a Pannon Egyetem hallgatói körében). A tehetséges hallgatókat és a doktoranduszokat konferenciák szervezésébe vonom be, számukra publikációs feladatokat adok s szakközleményeik előkészítéséhez magam is hozzájárulok. Tehetséggondozó munkám legjelentősebb része azonban az Iskolakultúra című folyóirat szerkesztése során valósulhat meg. Mivel a lapalapítás óta általam főszerkesztett - lektorált, havonta megjelenő - folyóiratban történő publikálás értékké vált a hazai doktori iskolák számára, ugyancsak megnövekedett ez a feladat. Az Iskolakultúrában évente 15-25, a különböző hazai PhD-képzésekben részesülő hallgató tanulmánya jelenik meg. A lektorálás, szöveggondozás és kézirat-megbeszélések során bizonyosan kapnak a jelöltek olyan szempontokat, amelyeket később, kutatói pályájuk során hasznosíthatnak.

Részvétel a PhD-képzésben

Mivel habilitációs eljárásom a PTE Művészeti Karán volt, 2001-től ezen a karon rendszeresen indítok a reneszánsz ikonológiáját bemutató s a történeti szociográfia körébe tartozó kurzusokat, amelyeken a kar doktori iskolájának PhD-hallgatói is részt vehetnek. E doktori iskolában 2002-től témavezető, teoretikus konzulens, opponens, szigorlati bizottsági elnök, illetve tag, továbbá a habilitációs eljárások résztvevője vagyok. A Pécsi Tudományegyetem ‘Oktatás és társadalom’ Doktori Iskolájában a Nagy Péter Tibor által vezetett történeti alprogram keretein belül belső, habilitált docensként szereplő alapító tanár vagyok. Feladatom a nem intézményes gondolkodás alakzatait ikonológiai/ikonográfiai eljárásokkal feltáró ismeretek és a tágan vett tudásátadási módok előadása. Évente 1-2 kurzust vezetek, 10-15 fős hallgatóság számára. A Pannon Egyetemen művelődés- és neveléstörténeti kurzust tartok a Nyelvtudományi és Neveléstudományi Doktori Iskola Zsolnai József által vezetett Neveléstudományi Programjában. A doktori képzés hallgatóinak száma itt 6-8 fő. A Pannon Egyetemen most szerveződő multidiszciplináris doktori iskola előkészítésében egy alprogram kidolgoztására kaptam megbízást. A doktori programokban tartott kurzusok: Bevezetés a neveléstörténet és művelődéstörténet paradigmáiba I. Az oktatás és művelődéstörténet problémái. Bevezetés a neveléstudományok paradigmáiba. A közreműködésemmel PhD-fokozatot szerzettek száma: 5 fő. Habilitációs folyamatok száma, amelyben részt vállaltam: 3 fő A doktori képzésben vezetésem mellett jelenleg részt vevők száma: 4 fő.

Részvétel doktori cselekményben

Somody Péter (Táblaképek a kortárs művészetben) doktori eljárása, konzulens, majd opponens, PTE MK Képzőművészeti Mesteriskola, 2002. Tolnay Imre (Geometria és gesztus a kortárs festészetben) doktori eljárása, szigorlati bizottság elnöke, PTE MK Mesteriskola, 2003. Garaczi Imre habititációs eljárása, Képzőművészeti Egyetem, 2004. Ioan Pop (A pop-tudat megjelenése) doktori eljárása, PTE MK Képzőművészeti Mesteriskola, 2005. Valkó László habilitációs eljárása, PTE MK Képzőművészeti Mesteriskola, 2006. Pápai Lívia doktori eljárása (textilek), szigorlati bizottság elnöke, PTE MK Mesteriskola, 2006. Fekete Szabolcs doktori eljárása, szigorlati bizottság tagja, PTE BTK NI, Nevelés és Társadalom Doktori Iskola, 2007. Rétségi Erzsébet habilitációs eljárásában részvétel, PTE BTK NI, Nevelés és Társadalom Doktori Iskola, 2007. Losonczy István doktori eljárása, szigorlati bizottság tagja, PTE MK Képzőművészeti Mesteriskola, 2007. Venter György habilitációs eljárásában részvétel, PTE BTK NI, Nevelés és Társadalom Doktori Iskola, 2007. Jelenleg az alábbi doktori iskolai hallgatók konzulense vagyok: Füzesi Heierli Zsuzsa, PTE MK, Képzőművészeti Mesteriskola Somogyvári Lajos, PTE BTK NI, Nevelés és Társadalom Doktori Iskola Fekete Szabolcs, PTE BTK NI, Nevelés és Társadalom Doktori Iskola (szigorlatot letette) L. Menyhért László, PTE BTK NI, Nevelés és Társadalom Doktori Iskola

Külföldi kapcsolatok

Az általam főszerkesztett Iskolakultúra című, a doktori képzésben lévő hallgatók publikációs tevékenységekor súlyozottan értékelt, a nemzetközi közlési hagyományokat követő, lektorált munkákat megjelentető folyóirat a hazai neveléstudomány értékesnek ítélt fóruma. A havonta 9 nyomdai ívvel (kb. 15-17 szerzői ívvel) megjelenő periodika rendszeresen közöl külföldi szerzőket, mindenekelőtt olyanokat, akik a neveléstudományban, a tágan értelmezett pedagogikum területén, illetve a művelődéstörténeti folyamatok és alakzatok kutatásában érdekeltek. A folyóirat 17 éves működése alatt mintegy 1300 szerzőnek, köztük 100 külföldi szaktekintélynek adott megnyilvánulási lehetőséget. A nemzetközi tekintélyekkel mind magam, mind a folyóirat szerkesztősége, mind az általam vezetett tanszékek munkatársi gárdája, mind a tanszéki kutatócsoportok kapcsolata dokumentáltan folyamatos. A folyóirat - hagyományosan - két évente külföldi kutatók többnyire angol nyelven közölt tanulmányaiból tesz közzé egy-egy tematikus számot, de ezen kívül lehetőséget ad egyedi munkák megjelenésére is, s a nem hazai műhelyek eseményeiről, a periodikák fontosabb teljesítményeiről, illetve programjairól is referál. Az Iskolakultúra 2007-től idegen nyelvű változattal is jelentkezik, az évente négy alkalommal megjelentetni tervezett kiadvány első száma már megjelent. Külföldi kapcsolataimhoz hozzájárul az is, hogy gondolkodástörténeti karakterű kurzusaim egy része külföldi terepgyakorlatokkal összekötött. Ezek keretében 30-40 hallgatóval 10-20 napon át itáliai (Velence, Padova, Firenze, Ferrara, Nápoly stb.), máskor spanyol (Córdoba, Sevilla, Granada stb.) egyetemeken, illetve egyetemi és egyéb, tudományos gyűjteményekben tanulmányozzuk a kurzusokban megjelölt célokat. E programokon az általam vezetett hallgatók naponta több egyetemi eladáson, kutatói szemináriumon vesznek részt, amikor alkalmuk nyílik arra, hogy jeles kutatókkal és oktatókkal személyesen találkozzanak, beszélgessenek. Közéleti tevékenységemhez tartozik külföldi oktatói-kutatói jelenlétem: 2005. október 30 - november 20., Clusius-Projekt [Studium des Briefwechsels und einige Dissertationen], Scaliger-Institut der Leidener Universitätsbibliothek - Philosophischen Fakultat, Leiden, Hollandia; 2006. május, (1 hónap), Kolozsvár, Románia; 2006. október 1-20., Vrije Universiteit, Amsterdam, Hollandia; 2007. május (1 hónap), Strasbourg és Kassa. Mindezeken túl a nemzetközi konferenciák is (ld. előadások jegyzéke), amelyeken részt vettem, alkalmat teremtettek szakmai kapcsolatok kialakítására és ápolására (Freiburg, Padova, Nicosia, Fürstenfeld, Kolozsvár, Kassa, Leiden).

Kutatások

Közleményekben dokumentált kutatások

1. Egy európai univerzális szimbólum (a rózsa kultúrtörténete) (1990-től) 2. Baranya megyei tudásfelmérés (1999-2003) 3. Egyetemi hallgatók romaképe (2000-2002), kutatásvezető 4. APERTUS - távoktatás (2001-2002) 5. Középkori világkép a pokoljárás-irodalomban (2000-2003) - hallgatói kutatás vezetése 6. Comenius pánszófikus világképe (2002-2004) - hallgatói kutatás vezetése 7. Kisebbségpedagógia (2003-2006, kutatásvezető: Huszár Zsuzsanna) 8. Nagy Sándor és a Gödöllői Iskola életmódreformja. (2007-)

Lezárt kutatások

1. Egy európai univerzális szimbólum (a rózsa kultúrtörténete) (1990-) Az 1995-ös évektől, egyetemi pályám kezdetével körvonalazódott az a többé-kevésbé pályázatokkal is támogatott kutatás-sorozat, amelyek során az intézményen kívüli tudásátadás különböző történeti és kortárs formái egyes kitüntetett alakzatainak föltárására és leírására tettem - hol egyedül, hol csoportosan - kísérletet. Ennek során egy, a mediterrán térségből eredő kultúrákban univerzálisnak látott civilizációs élőlényt és annak történeti szimbólumköreit tártam fel. Források segítségével rekonstruálhatóvá vált a rózsa növény kultúrába bevonásának három útja, s az, hogy táplálékforráskénti, medicinális-higiéniai, illetve szakrális-kultikus szereplehetőségei közül minden antik, keresztény, illetve muszlim civilizációs korban volt legalább egy, amely fölszínen tartotta, s lehetővé tette a vele kapcsolatos szimbólumalakzatok jelenlétét és változásait. Ugyanakkor a rózsaszimbólumok és változásaik a világképekhez-antropológiákhoz és műveltség-elképzelésekhez kötött európai gondolkodás sajátosságait is megjelenítik. E művelődéstörténeti alapú, de botanika-, orvoslás-, vallás-, gondolkodás-, tudomány-, olvasás- és neveléstörténeti stb. jegyeket is magán viselő tárgykört jeleníti meg közleményeim közel negyven százaléka. Három kiadott monográfia foglalja össze a mediterrán antikvitás, a muszlim középkor és a keresztény középkor rózsával kapcsolatos jelenségeit. A PhD-értekezésemből kinőtt és kiadásra kész a rózsa reneszánsz kultúrtörténete, s idővel a tárgykör terveim szerint a 19. századig fog bővülni. A forrásföltárás és -értelmezés után megkísérlem a rózsaszimbólumok tipológiájának létrehozását s értelmezését (ennek karaktere a folyóiratokban már kirajzolódni látszik).[ez a folyóiratos utalás kicsit homályos: milyen folyiratokban? Ahol a tanár úr publikál?]

2. Baranya megyei tudásfelmérés (1999-2003)

1999-től Kocsis Mihály, Takács Viola, Balázs Éva és más neveléstudományi kutatók munkacsoportjában a Baranya megyei iskolások tudásfelmérésében vettem részt. A kutatás a József Attila Tudományegyetem Csongrád megyében végzett iskolai kutatása nyomán, annak eredményeit felhasználva zajlott. A különböző szervezetek, intézmények és alapítványok által támogatott négy éves kutatás eredményei számos szaklapban és szakkönyvben jelentek meg, s azokat hazai és nemzetközi konferenciákon ismertettük. A tudásfelmérés során a biológia tantárgyhoz kötött élettudományi ismeretek forrásait, összetevőit és változásait írtam le. Magam is megállapíthattam, hogy a tantárgyi tudás nem a biológia tárgy ismereteiből ered, hanem az írás-olvasásból és a matematikai ismeretekből, továbbá attól, hogy a gyermek családja milyen, táplálkozással kapcsolatos életmódot követ.

3. Egyetemi hallgatók romaképe (2000-2002),

kutatásvezető 2000-től 2002-ig egy tanszéki kutatás kereteiből kinőtt, majd támogatott vizsgálat során az egyetemi hallgatók kisebbségekkel kapcsolatos nézeteinek feltárására vállalkoztunk. A tanárképzésben szükségesnek ítélt kisebbségpedagógia kialakításához, a tantárgyfejlesztésre szolgáló tankönyvi tartalmak meghatározásához, a hallgatókban kialakítandó készségek és ismeretek feltérképezéséhez kívántunk adatokat szerezni. Körvonalazódott azon háttértényezők együttese, amelyekkel rendelkező hallgatókat inkább tekinthetünk kisebbség-barátnak, s így ezen hallgatói csoportra alapozva sikeresebb kisebbségpedagógiai programok működtethetők. E csupán szakfolyóiratokban ismertetett - Huszár Zsuzsannával és Sramó Andrással közös - eredményeinkből újabb kutatás (Kisebbségpedagógia, 2003-2006) fejlődött ki, amelynek 2003-tól Huszár Zsuzsanna a vezetője.

4. Középkori világkép a pokoljárás-irodalomban (2000-2003)

- hallgatói kutatás vezetése A tanszéki kutatásba számos egyetemi hallgató és néhány doktorandusz kapcsolódott be. Ennek következményeként született meg az a hallgatói kutatás, melynek során a pokoljárás-irodalomban és a comeniusi művekben megjelenő világképi jelképeket tárták fel a hallgatók. E három éves - hermeneutikai, történeti szociológiai és ikonológiai módszerekre alapozott - munka eredményeként több egyetemi diplomamunka is megszületett (pl. Rohály János a magyar bibliafordítások, Biró Eszter a középkori paradicsomképzetek, Nagy Nóra a comeniusi pánszófikus elképzelés világképi struktúráját tárta fel).

Jelenleg folyó csoportos kutatások

A szecesszió magyarországi műhelye, a Gödöllői Művésztelep alkotóinak munkássága és eszmei meghatározottságának feltárása befejeződött, értékelése, monografikus földolgozása nyilvánosságra került. Az angol mintára létrejött iparművészeti telep, egy szövőműhely köré települt nemzetközi összetételű művészeti csoport teljesítményének művészettörténeti értékelése sem maradt el, ahogy a telepen hosszabb-rövidebb ideig alkotók életpályájának föltárása, munkásságuk értékelése, eszmetörténeti elemzése is megtörtént. A telep modern és tradicionális, misztikus és tudománytól áthatott, a népi kultúrát hangsúlyozó, ugyanakkor az európai kortárs - a kézműves hagyományt föltámasztó - fejleményeket szem előtt tartó mentalitásának művészettörténeti és művelődéstörténeti aspektusú leírását többen megkísérelték. Hátra van a telep és munkatársai tevékenységének megnyugtató beillesztése a korszak eszmetörténetébe s abba a művelődéstörténeti monográfiába, amely a korszakról egyelőre megíratlan. A tanszéki kutatás célja a Nagy Sándor életművében fellelhető életreform-elemek pedagógiai jelentéseinek áttekintése, a forrásokhoz társuló irodalom kritikai értékelése, a források művészetpedagógiai meghatározottságának föltárása. A Pannon Egyetem Antropológia és Etika Tanszékének munkatársai - ki-ki szakmai kompetenciái mentén - föltárták Nagy Sándor művészetpedagógiai munkásságának világképi elemeit, s leírták annak anarchista, tolsztojánus, nazarénus, preraffaelita, utópista vonásait. A kutatás eredményeiről konferenciákon számoltak be és tudományos közleményeket tettek közzé. A tanszéki munkát bemutatandó, könyv is készül, amelynek megjelentetését a Gondolat Kiadó vállalta.

 

Jelentősebb sikeres pályázatok

Zsolnai József: Értékközvetítő és képességfejlesztő program számára élettudományi taneszközök fejlesztése és kipróbálása. 1992-1998. Kutatásvezető: Zsolnai József. A program során 8 nyomtatott taneszköz került kidolgozásra és az iskolakísérlet keretén belül kipróbálásra. Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Intézet Kutatócsoport - Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központ: Baranya megyei tudásfelmérés (1999-2003). Az Oktatási Minisztérium megrendelésére és pénzügyi támogatásával a 7. és 11. osztályos tanulók reprezentatív mintáján tantárgyi mérések történtek. A kutatás vezetője Kocsis Mihály. A biológiai tudással kapcsolatos eredményeket szakfolyóiratokban tettem közzé és konferenciákon ismertettem. (10.000.000.-Ft) Janus Pannonius Tudományegyetem. Egyetemi hallgatók romaképe (2000-2002). A tanszéki kutatásban két fázisban gyűjtöttünk adatokat hallgatóink kisebbségekkel - elsősorban romákkal - kapcsolatos beállítódásairól, először egy 316 fős véletlenszerű, majd egy 559 fős mintán. Mindkét felmérésünk eredményei hasonlónak bizonyultak. A kutatással kapcsolatos eredményeket szakfolyóiratokban tettük közzé és konferenciákon ismertettük. (500.000.-Ft) APERTUS - távoktatás (2001-2002). A bevezetés az európai gondolkodás [gondolkodásba? Gondolkodás történetébe?] című egyetemi jegyzet digitalizálása és távoktatásban történő kipróbálása. Az elkészült munka alapján hazai egyetemek hallgatói vették föl s végezték el a kurzust. (2.000.0000.-Ft) A fejlesztés és a kutatás eredményeit konferencián ismertettem. A bölcsész alapképzési kínálat átalakítása a bolognai folyamatnak megfelelően. HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0061/1. (2005-2006, 10.000.000.-Ft) Az intézményen kívüli tudásátadás Európában című tankönyvi fejezet. HEFOP 3.3.1.-P. 2004-09-0134/1.0 (2006). A több szerző által készített kötetben az iskolán kívüli tudásátadás történeti formáit mutattam be egy 2,5 ívnyi tanulmányban. (1.000.000.-Ft) Az Iskolakultúra című szaktudományos folyóirat kiadásának pályázatai. Sikeres pályázatok: Ezredforduló Alapítvány (1993), Fővárosi Közgyűlés (1993), Iskolafejlesztési Alapítvány (1994), József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány (1996), Pedagógus Szakma Megújítása Projekt (1995, 1996, 1997, 1998, 1999), Közoktatási Modernizációs Közalapítvány (1996), Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (2005), Művelődési és Közoktatási Minisztérium (1993, 1995, 1996, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2007), NAT Implementációs Alap (1996), Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (2005), Oktatásért Közalapítvány (2006), Országos Játék Alap (1995, 1996), Országos Közoktatási Intézet (1996), Pro Renovanda Cultura Hungariae (1995), Soros Alapítvány (1995, 1996). (Összesen 95.000.000.-Ft)

 

Szakmai közéleti tevékenység

Szakmai közéleti cselekvésem kereteit mindenekelőtt a doktori iskolákban betöltött szerepem, illetve az Iskolakultúra folyóirat szerkesztésében betöltött helyem és funkcióm határozza meg. Egyetemi habilitációs és doktori cselekvések részese 5 éve vagyok. Szakterületem néhány szervezetében, így a European Association for Research on Learning and Instruction, a Semmelweis Orvostörténeti Társaság, az MTA Művelődéstörténeti Bizottság, az MTA Neveléstudományi Bizottság Neveléstörténeti Albizottság munkájában, programjain, konferenciáin mint szervező s mint előadó egyként rendszeresen részt veszek. A havi folyóirat szerkesztésén túl több kiadvány, tudományos szakkönyv szerkesztését elláttam, ezek száma 100 fölött van. Az Iskolakultúra folyóiratban a szerkesztőség vezetésen túl a művelődés- és neveléstörténeti rovatot vezetem, s a lektorálás mellett szerkesztem[Ezt nem értem. A rovatot?]. A Magyar Pedagógia folyóirat számára, fölkérés alapján, szakterületemen belül lektorálok, s ugyancsak részt vállaltam néhány szaktudományi-közéleti tevékenységű kuratóriumban, illetve azok munkáját támogató szakértői körben (OTKA, Szerencsejáték Alapítvány, Veszprém Megye Kultúrájáért Alapítvány, Cholnoky-alapítvány, Felsőoktatási könyvpályázat, stb.). Időnként tematikus könyvek, kiadványok szerkesztésére, kontrollszerkesztésére, lektorálására is fölkérnek (Lilium Aurum, Orpheusz, Kortárs, Gondolat stb. kiadók). Az utóbbi évtizedben évente 1-2 alkalommal neveléstudományi, művelődéstörténeti és élettudománytörténeti konferencia szekció-elnöke, team-megbeszélés levezetője, összegzője, opponense lehettem.

Szervezeti tagság

  • European Association for Research on Learning and Instruction (1998-)
  • Semmelweis Orvostörténeti Társaság (2002-)
  • MTA Művelődéstörténeti Bizottság (1999-)
  • MTA Művelődéstörténeti Bizottság Élettudománytörténeti Albizottság (2001-)
  • MTA Neveléstudományi Bizottság Neveléstörténeti Albizottság (2003-)
  • Magyar Írók Szövetsége (1980-) Pedagógiai Lapok Egyesülete (2001-)

Legutóbbi konferenciaszervezés

  • A neveléstörténet oktatása a hazai tanárképzésben. MTA Neveléstudományi Bizottság Neveléstörténeti Albizottság - MTA Művelődéstörténeti Bizottság. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2005. május. 4.
  • A neveléstörténet új kutatási módszerei. MTA Neveléstudományi Bizottság Neveléstörténeti Albizottság - Pécsi Akadémiai Bizottság. Pécs, 2005. december 7-8.
  • Az ötvenes évek nevelésügye - új irányzatok a korszak neveléstörténetének értelmezésére. MTA Neveléstudományi Bizottság Neveléstörténeti Albizottság - Pécsi Akadémiai Bizottság, Pécs, 2006. december 6-7.
  • Történeti antropológia. MTA Neveléstudományi Bizottság Neveléstörténeti Albizottság - Veszprémi Akadémiai Bizottság - Pannon Egyetem BTK, Antropológia és Etika Tanszék, Veszprém, 2007. november 30 - december 1.

Lektorálás

A Magyar Pedagógia folyóirat számára végzek lektorálást. Több folyóirat (Eső, A Dunánál, Műhely, Kalligram, Élet és Irodalom) tematikus összeállítást szerveztem, szerkesztettem illetve lektoráltam annak közleményeit. Az Orpheusz, Kortárs, Gondolat, Edukáció, Ister, illetve a dunaszerdahelyi Lilium Aurum könyvkiadók számára szakkönyvek bírálatát végzem. A Pedagógus Szakma Megújítása Projekt alkuratóriumok tankönyv-támogatási döntését elősegítő lektorálásokra is fölkértek. Ezenfelül 5 éve részt vállalok az OM Felsőoktatási tankönyvpályázat keretén belül a neveléstudományi tankönyvek bírálatában és az OTKA bírálati munkájában.

Folyóirat

1991-től az Iskolakultúra című havonta megjelenő neveléstudományi szaklap főszerkesztőjeként azért tevékenykedem, hogy a művelődéstörténet részének tekintett gondolkodás-, intézmény-, iskoláztatástörténet stb. diszciplináris módon jelenítődjék meg a pedagogikum tárgykörein belül. A folyóirat kezdetben 15-20 fős szerkesztői gárdával, évi 24 alkalommal jelent meg, majd miután a Pécsi Tudományegyetemre került a szerkesztősége, 10-12 fős szerkesztőséggel és évi 12 megjelenéssel képviseltette magát. A folyóirat - miként neve is arra utal - a tágan vett iskolaügy képviselője. Mivel a kevés lektorált kiadvány egyike, a szakmai utánpótlás és a tájékozódás helyszíne. A lap évente kb. 200 ív lektorált tanulmányt, szemlét és kritikát tesz hozzáférhetővé.

Intézményen belüli testületi tevékenység

A Pannon Egyetem Bölcsészettudományi Karán 1996-tól a Kari tanács és a Tudományos Bizottság tagja vagyok, valamint a kari Etikai Bizottság elnöke. Az Antropológia és Etika Tanszék vezetőjeként a tanszéki oktatási, fejlesztési, kutatási munkák mellett adminisztrációs feladatot is elvégzek. Feladatom a hallgatói tevékenységek, mindenekelőtt a tanszékhez kapcsolódó hallgatói kutatások felügyelete s az egyetemi kar munkatársai teljesítményének szakkommunikációs csatornázása. Szemináriumok, konferenciák szervezésével a szakmai élet gazdagítását is igyekszem elvégezni.

Veszprém, 2008. 01. 29.

vega 2000 multimedia